2014. október 21., kedd

Rebeka altató

Megjöttél. Itt vagy. 
Nyugodj meg, foglak. 
Átkarollak szépen. 
Lélekkel is éppen.

Itt nem eshet bajod. 
Aludj szépen, hallod? 
Álmodjunk szépeket, 
Angyalt, tündéreket. 

Apád majd vigyáz rád. 
Óvja lánya álmát. 
Figyeli az ajtót, 
Elkap minden manót. 

Megérkeztél lányom, 
Teljesült az álmom. 
Növekedj és fejlődj! 
Legyünk együtt felnőtt!

2014. október 18., szombat

Váltva szeretve

Szemlér Ferenc:

Egymást váltva

Fát hasogatok minden este, 
hogy reggel alhass, pihenhess te. 
Tűzhelynél telik minden ested, 
hogy reggel ehessek s vihessek. 
Vigyázzuk egymás álmát ébren. 
Érted én, s virrasztasz te értem! 
Élünk egymást segítve, váltva – 
készen életre és halálra.

2014. október 14., kedd

Walking dad

Nem volt otthon koffeines kávé. Ittam gyors egymásutánban két koffeinmentest és megpróbáltam rábeszélni magam, hogy elvánszorogjak a kedvenc pékségembe kávéért (is). A kurva nap végig a szemembe sütött, de én csak mentem rendületlenül! Hát a zombik élete se csak játék és mese...

2014. szeptember 30., kedd

Mosolyfegyver

Nem tudom magamban tartani: 
Az milyen már, hogy a nyolc hónapos kislányom rosszalkodás és Oscar-gyanús derossznekem-hiszti után, amikor rászólok, akkor leáll, ártatlanul rám néz, majd napocska-mosoly és halk "appa-apa-appa" kíséretében kérdezi a szemével, hogy miért haragszom én rá. Mondjátok, hogy ezután már csak okosodik és szépül, de a fent említett fegyverek már most fullon vannak...

2014. szeptember 14., vasárnap

Még egy tapasztalattal gazdagabban

– Na muti, mi van még a szádban? 
– ... 
 Auuu. Szóval még mindig éles kis fogacskák vannak a szádban

2014. szeptember 7., vasárnap

Vuk dala

Ma megvolt a kislányom első őszinte döbbenete. 
Pár napos kora óta énekeljük neki – többek között – a fürgerókalábakat. Ma megmutattam youtube-on a Wolf Katis változatot. Amikor leesett a tantusz, kérdőn nézett felváltva rám és a videóra. 
Csak sejtem, hogy mire gondolhatott közben. Vagy hogy ki ez a bige és az a piros kutyus aki ellopta anyuék dalát? Vagy hogy na tessék, apáék dala nagyon menő lett, hogy már mások is éneklik. Persze nem olyan jól, ez a kiscsaj túl rendezett, közelébe sincs apa jazz alapú intonációinak.

2014. augusztus 23., szombat

Coelho

"Ha naponta találkozol dínókkal, fókákkal és más fura színes állatokkal, akkor vagy egy időutazó kincsvadász biológus vagy, vagy van egy fél évnél idősebb gyereked"




2014. augusztus 9., szombat

Csokigida

Ma poroszlón voltunk, kis állatkert is van.
Mellettünk egy kislány az őzgidáknál:
– Anyaaaaa, ott egy bountiii!

2014. július 28., hétfő

Jöhet haza a csipet csapat!

Szóljanak a fanfárok, harsogjanak a harsonák, jöttök haza! De apa se tétlenkedett ám ennek örömére!

Kiporszívóztam!
Határozottan állíthatom, hogy a por egy határozott százaléka a porszívóba diffundált. Amit levertem, az már nem kell. Vagy pótolható. A sors tudja mit csinál. Nyugi, semmi lényeges. Azt is rég tudom, hogy parketta felporszívózása után ne essek neki azonnal a kanapé kárpitjának. Szóval minden rendben!

Fel is mostam!
Vagy valami olyasmi. A piros vödörszerű izébe engedtem vizet és öntöttem bele olyat, amit te szoktál. Te nem ennyit szoktál, mert sose habzott ennyire. De megoldottam. Kémiából jó voltam. (sose buktam meg) Teleengedtem a vödröt a kádban vízzel, így a hígítás százaléka a kétharmadával emelkedett. Már csak ki kellett önteni a víz kétharmadát is és kész is voltam. A tudomány a jó barátom. A felmosót is megismertem, persze ebben sokat segített az a tény, hogy benne volt a vödörben.
Azért sokat tanultam közben. Például azt, hogy nem azért bugyborékoltatod ilyen sűrűn a felmosót a vízben, hogy én a Forma1 alatt is halljam, hogy csinálod. Gyorsan felmostam újra a konyhát sűrűbb öblögetéssel és minden hátrahagyott szösz eltűnt.
Azt is megjegyzem mostantól, hogy izomból átlökni a felmosóvödröt az folyosó másik végére, az álmoskönyv szerint sok víz felitatását jelenti.
Végre hasznát vettem a stratégiai játékokon szerzett tapasztalataimnak is. Csak kétszer zártam körbe magam felmosás közben és mindkétszer megtaláltam a leglogikusabb kiutat!

Elmosogattam!
Mondjuk ezt úgyis megtettem minden nap, mert még agglegénykoromból rémlett, hogy 10 piszkos tányért sokkal rosszabb elmosogatni másfél hét után, mint egyet esténként. Kidobtam a kenyérhéjat is, amit nem volt lelkierőm likvidálni előtte. Egyébként nem is értem. Az ilyesmi eddig mindig olyan gyorsan felszívódott, ha ott felejtettem. Biztos most rossz péknél vásároltam.
A virsli már majdnem elfogyott. De már tudományos pontossággal tudom, hogy mennyi idő alatt olvasztja ki és mennyi idő alatt főzi meg a mikró. Azért, ha te csinálod, akkor sokkal finomabb. Persze más a technikád is, de ki érti ezeket a bonyolult tűzhelyeket. Nem találtam róla semmit az okostelefonomban, de képzeld van egy új játék, majd megmutatom, zsenális. :-)

Szóval minden rendben van, jöhettek haza, minden úgy van, ahogy hagytátok. Mondjuk szó szerint, mert én nem nyúltam a plüssökhöz. Nem akartam felborítani semmilyen rendet, amíg nem látom át.

Igazából egy dolog zavar egy kicsit, ami a porszívózás közben merült fel bennem, ahogy elmentem mellettük: Kicsim, a virágokat nem kellett volna locsolni...?

2014. július 24., csütörtök

Kétharmadjaim

Vége a munkának, hazaérek. Belépek az ajtón, villany fel, redőnyök fel. Leülök. Zavaró csend. Felkelek. Kimegyek a konyhába és forralok vizet egy hamarkávénak. Jé, milyen szép rend van. Ja, nem. Mindennek hiányzik a kétharmada.
Kész a kávé. Elrakom a második bögrét. Hol van Rebus kajáscumisa? Gyorsan elmosogatom. Ja, nincs itt. Az is nyaral a kislányommal és az édesanyjával vidéken. Jól vannak, imádom őket, ők is imádnak, csak nekem dolgoznom kell itthon.
Szeretem a technikát. Így kapok napi képeket róluk, meg videotelefonálunk. Rebeka még nem teljesen érti a 2D apát, de amikor elkezdem énekelni a fürgerókalábakat felderül az arca. Apánakmosolyt kapok. A "jön Vuknál" furán csuklik el a hangom, de hálistennek nem veszik észre. Azért jó, hogy nem full HD még a facetime.
Most már egész este vigyorgok.
Nehezen alszom el, nem szuszognak itt, mint fél éve (hat éve) minden nap. Bele kell hozzá ájulni valami filmbe vagy sorozatba. 3-as felett már zavaróan hangosnak érzem. (Régen 7 alatt nem hallottam mit mondanak.)
Ők az én kétharmadjaim.
Megrögzött, javíthatatlan családapa lettem...


2014. július 7., hétfő

2014. június 22., vasárnap

Babaszuszogás

Rebeka egy hete elkezdett megfordulni. Visszafele még nem, de odafele már szempillantás alatt megy a dolog. Ezzel egy időben elkezdte keresni alváshoz a háton fekvésen kívüli pózokat. Az oldalfekvés nagyon bejött  neki, de még kell valami tereptárgy, ami megállítja a teljes átfordulást valahol a félúton.

Ez lehet a kiságy oldala, vagy Apa jobboldala. Ha Apa jobboldala, akkor Apa nem mozdulhat, de cserébe nyer egy óra alvást Babaszuszogással. Apa ilyenkor újra készre van főzve és bármire megesküszik, hogy ennél pihentetőbbet még sose aludt délután.


2014. június 16., hétfő

5 hónapos a csepp lány

Hihetetlen, de Rebeka holnap tölti be az 5 hónapot. Ekkorát nőtt a kisasszony február eleje óta.

2014. június 5., csütörtök

Pörgő forgás

– Határozottan úgy emlékszem kisasszonka, hogy pont fordítva tettünk be este az ágyba.
– Zoli, ráterítenéd a kislányodra a takarót?
– Hova?



2014. május 19., hétfő

Buli van aprajafalván

Vajon édes anya nyelve?
Szemezgessünk

Hogy volt az a csikipuszi?
Gyere Apucika, próbáld ki te is!

Mikor jön az a koktél?

Pille - pille, pille - pille, szebb a világ rózsaszínbe'

Apa, fedezz alulról, valaki eszi a lábam!

Akácos úúúúúúút.

2014. május 18., vasárnap

Első szivárvány

Mi jobban fogunk rá emlékezni, de rögzítem, hogy elmesélhessük Rebekának is élete első szivárványát. Az már biztos, hogy a szivárvány tövében nem kincs van, hanem napkollektor.






2014. május 13., kedd

2014. május 4., vasárnap

Én kajám, én fogom

Új mutatványt tanult a kisasszony pár napja. Azóta mi nem foghatjuk a cumisüveget. Holnap megpróbálom megtanítani neki, hogy hogy kell elkészíteni a tápszert, jövő héttől pedig remélem a peluscserét is megoldja egyedül.



2014. május 2., péntek

Éééés tánc!

Egyre okosabb a kismacska. Már hangosan rötyög, ha tetszik neki amit csinálunk, amitől meg én olvadok el. Meg izeg-mozog és táncol, ahogy a mellékelt ábra is mutatja. És vigyorog édesen. Előbb utóbb bepasizik, de isten irgalmazzon, majd annak a kistökinek, ha megbántja a kicsilányom.





2014. április 29., kedd

Anyák napja

Negyedik nap reggelre már nem volt semmi bajom. Így visszagondolva már az előző esti hőemelkedésem is teljesen elmúlhatott.
Mikor anyu reggel bejött, én jó nagyokat és keserveseket nyögtem, de én is éreztem, hogy Oscart már nem kapnék az alakításért.
– Hogy vagy kisfiam? – kérdezte és megsimogatta az arcom.
– Jajj, hát még gyenge vagyok anya… – mondtam elfúló hangon.
– Gyógyulj Zolikám… - mondta, majd minden előzmény nélkül finoman megpuszilta a homlokom, de olyan hirtelen, hogy esélyem se volt elhúzni a fejem.
Tudni kell, hogy anya homlokpuszija mindig tizedre pontos hőmérőnek bizonyult.
– Mit kérsz kisfiam? Fáj még a torkod?
– Még fáj... – krákogtam, bár pontosan éreztem, hogy a tegnap esti fájdalmas gumó a torkomban ma reggelre finom homokszemekké szelídült. Ilyen „torokfájással“ akár felelni is lehetett volna az aznapi magyar órán.
– Egy forró maciskávé jólesne – döntöttem elhaló hangon, arra természetesen ügyelve, hogy a maciskávé jól érthető maradjon.
– Hozom, pihenj.
Ez így ment egész nap. Én az ágyban dőzsöltem és rendszeres időközönként kaptam mosolyt, simogatást, teát vagy tejeskávét. Reggelire bundás kenyér teával, délben túrós tészta sok sok szalonnadarabbal és ipari mennyiségű tejfellel, estére tejbegríz. Mintha én magam írtam volna az aznapi étlapot.
Ma már nem aludtam át a napot. Olvastam, olvastam és olvastam. Anyu szólt, amikor a Keménykalap és krumpliorr, majd délután a Vakáció a halott utcában kezdődött. Arra az időre mindig fészket rakott nekem a nagyszobában, tej és csoki is került, hogy aztán mikor vége, mosolyogva tereljen vissza a szobámba.
Este azért előkerült a lázmérő és megállapítottuk, hogy egészséges vagyok, de milyen isteni szerencse, hogy holnap már szombat van, így indulhatunk Madarasra Keresztanyáékhoz.
– Szép álmokat kisfiam. – míg anyu kifelé tartott  a szobából, apu árnyékát láttam az ajtóban. Anyu az árnyék felé mosolyogva mondta: – Már jól van, csak még egy kis anya kellett neki.

2014. április 25., péntek

Mosoly mindenkinek

Ne bánkódjon senki, mindjárt vége a heti robotnak.

Addig is egy mosoly Rebustól. Engem mindig azonnal feltölt. Persze én naponta kapok belőle. Szerencsés vagyok, vagy szerencsés vagyok?


2014. április 21., hétfő

Alszik már a csepp jány?

Miért aludna, amikor annyi új, izgalmas kaland várja a vidéki rezidencián?
Mindenki örömmel, szeretettel és végtelen türelemmel fogadta a kisasszonyt, így mindig volt, aki foglalkozzon vele. Cserébe Rebeka is jobban kieresztette a hangját és azóta is örömmel mesél el mindent anyának vagy apának.
Persze aztán anya és apa hosszabban is kell altasson, mert egy három hónapos csepp kiscsaj felpörgetett buksiját csak háromszor annyi ének és simogatás tudja leállítani.

A sok friss levegőtől kipirulva, élményekkel teletöltve, nagyon fáradtan értünk haza.

Köszönjük Jászkisér, nemsokára újra megyünk!


2014. április 11., péntek

Plüssök ide!

Aki azt gondolja, hogy az alábbi képsorozat egy plüssdobálós csata eredménye, vagy hogy úgy neveljük a lányunkat, hogy ha rossz, akkor plüssállatok alá temetjük, az téved. Rebeka ezt az állapotot fél perc alatt prezentálta (amíg Orsi kivitte a cumisüveget a konyhába) úgy, hogy előtte az összes állat körülötte üldögélt és rá figyelt. A feje alatti pelus is szépen a feje alatt pihent, gyönyörűen kiterítve. A cumi a szájában volt.

Az tény, hogy így a pink tehén már a teremtő sarokba került, a tűz és a föld közé. A nyúl pedig a fa sarokból átnyúl a jing-jang középpontba, de hogy a cumi miért jobb a fém és a föld közötti születés saroknál, arra a kisasszony nem tudott igazán meggyőző választ adni. Tanulni kell még ezt a Feng Shuit, de egy három hónaposhoz képest, jó eredmény.




2014. április 8., kedd

Az Első Sikítós Hiszti

Ezen is túl vagyunk.
A kisasszony olyan váratlanul és hatásosan sikított egy nagyot, hogy anya és apa egyszerre lefagyott 2 másodpercre. Összenéztünk, aztán anya mégis felhúzta az új sapekot Rebeka fejére. Anya és lánya jól vannak. Apa azóta is azon agyal, hogy mi lesz pár év múlva, amikor majd komolyan nem akar valamit a lánya?

Íme a fejfedő és az elkövető 5 perccel az eset után.

2014. április 4., péntek

Doktorira készülve

Rebeka legújabb mutatványa, hogy ha épp nem zavarjuk mesével, énekkel és nem veszi észre, hogy figyeljük, akkor teljes doktori disszertációt ad le babanyelven a jobb és a bal kéz közti különbségekről és a plüss állatok ujjal való érintésének fontosságáról. Órákig tudnám nézni, de sajnos még nem sikerült rögzítenem az örökkévalóságnak.

Megint készült vagy 500 kép a kisasszonykáról, amelyeken pont ugyanolyan édes és ennivaló, mint az előzőkön. Unalmas lenne, ha mind kiraknám, ezért közjegyző előtti sorsolás segítségével választottuk ki az alábbi életképet. Anya mesél, Rebus Babus pedig érdeklődve hallgatja és rendszeres időközönként válaszol, kritizál, jutalmaz.



2014. április 1., kedd

Hiányzol...

– Hiányzol!…
– Hallod?!
– Hiányzol!!!

Csak a fejemben ordítok, nem akarok senkit megijeszteni.

Esti idill. A családom látom, a két szerelmem: Orsi és a kislányunk Rebeka. Mosolygás, gőgicsélés. Öröm nézni. Mellettük ülök a kanapén és mosolygok én is. Rebeka most anyukája vállán keresztül az üres székre néz, ahol én szoktam ülni, ha dolgozom. Nevet. Lát valakit, aki bohóckodik neki. Nem kell hátranéznem, hogy tudjam, ki az.

Hiányzol. Annyira eldicsekednék minden napommal. Ma újra azt érzem, mint amikor elmentél. Hívnálak minden nap. Elmesélni, hogy milyen az unokád, ez az édes kicsilány. 

Annyira beszélgetnék veled csendes estéken arról, amit annak idején elmulasztottunk. Annak idején nem beszélgettünk róla, hogy én milyen voltam ilyen kicsinek. Vagy arról, hogy mit éreztél, mit éreztetek amíg felnőttem a szemetek előtt? Vajon ti is ennyire vártatok engem és ennyire örültetek? Én is harc és öröm voltam minden nap. Buktam sokat? Sírtam sokat? És ennek ellenére másnap ti is mindig csak a jóra emlékeztetek igazán? Mennyire hasonlít rám a kislányom?

Én is mindig erőt adtam minden mosolyommal? Apa is várt minden minden estét és örömmel ébredt minden reggel, hogy lásson titeket? Ő is szerette az illatomat, még akkor is ha épp kakiltam? Sokszor tisztába tett, fürdetett?

Mit énekeltetek nekem, mit meséltetek? Apa is elsorolta esténként a napját, amit én áhítattal, tágra nyílt szemmel és szájjal hallgattam? Volt kedvenc mesém vagy egy dal, amit ha felismertem örömmel teli mosollyal jutalmaztam? Nekem is a Vuk volt a favorit, mint Rebekának? 

Emlékszem egy dalra, amit apa énekelt minden reggel, amikor kakaóval vagy macis kávéval ébresztett: "Jó reggelt itt a tej, öltözködni kell…". Sokáig nem tudtam a teljes szövegét és azt se, hogy apa honnan ismerte. Ma már tudom. Orsi találta meg nekem, pedig én is sokszor keresgéltem a neten. Leírom és megtanulom. Rebuska is erre fog ébredni.

Irigylek mindenkit, akinek megadatott, hogy elbeszélgessen ezekről a dolgokról a szüleivel. Nem is sejtik milyen szerencsések. Nagyon nagy dolog, ha generációk adnak egymásnak erőt és életet. A szüleink (akik már nagyszülők) tapasztalatát, történeteit nem pótolhatja semmi. Szerencsére Orsi Mamuskája itt van nekünk.

Te is itt vagy. Minden amit tanítottál, amit meséltél tovább él bennem. Itt vagy nekünk. Rebeka tudni fogja ki vagy. Mesélek neki rólad. 

Olyan nincs, hogy ne ismerje meg a tündérnagymamáját…


2014. március 28., péntek

Anya boltba megy

Anya úgy bevásárolt, hogy majdnem kiszorultam a babakocsiból és gyalog kellett hazamennem. Apaaaaa! Gyereeeee és ments meeeeeeg!


2014. március 27., csütörtök

Közös fotók

Egy babának remek receptorai vannak.

Az egyik, amit Rebeka tévedhetetlenül észrevesz: ha leülök.
Azonnal beszól, hogy ugyan apa, menjünk még pár kilométert, hogy jót aludhassak az öledben.

A másik, ha fotózni akarjuk. Azonnal átvált mosolygásból megfigyelő üzemmódba.


2014. március 17., hétfő

2 hónap

Kicsit hosszú, de annyi élményünk volt, mintha már 1 éves lenne a kicsilány.

Izom

Három napja izomlázam van.
De olyan izom, aminek nem tudom a nevét.

Ezért elneveztem Rebekátrégótaölbentartódepárnátajobbkezemalánemtévőésígyelszunnyadó izomnak.

Tud fájni.

2014. március 16., vasárnap

2014. március 14., péntek

Apa mesél

1. Sün Tihamér?! Apa komolyan ez a süni neve?!
2. A Dorottya szép név, bár Sün Rebeka is lehetne!
3. Apa beszéljünk komolyan. Sün Balázs miért engedte be az összes tesót? Ha mondjuk hárman maradnak a régi kéróban, akkor mindenki happy. 



2014. március 9., vasárnap

3D szempilla

Felejtse el a műszempillákat és a szempillaspirált!
Növesszen méteres szempillákat már kisbabaként!


Tojgli

Kész a kismacska, indulhatunk!
- Menjünk!
- ...betojt.
- Betojt?
- Nem tudom. Szerinted?
- Hát már rég ordítana. 
- Akkor nem tojt be?
- Hát... Nagyon csendben van. 
- Mint a ...?
- Baba a kakiban? 
- Betojt!
- Betojt!
- ... ez csak pisi. 
- Mondtam, hogy nem tojt be!
- Induljunk!

Barátok közt